Beláthatatlanul mélyek a szenvedés bugyrai – A kis idegen könyvkritika

0 139

Lenny Abrahamson rendezésében az idei év horror kínálatának egyik legjobban várt darabja érkezett a napokban a magyar mozikba. A The Little Stranger Sarah Waters azonos című regényét dolgozza fel, ami egy roppant hangulatos kísértet sztorinak ígérkezik. A filmet nagyrészt az Egyesült Királyságban, azon belül is Londonban és Yorkshire-ben forgattak, tehát a ködös Albion misztikus hangulata már garantált. Dr. Faraday szerepében Domhnall Gleeson (Ex Machina, Viszlát, Christopher Robin) láthatjuk, de a többiekre sem lehet panasz, hiszen Charlotte Rampling (Vörös veréb, Hannah), Ruth Wilson(Jane Eyre, Suite Française), Will Poulter (Az útvesztő), Tim Plester is szerepelnek ebben a hátborzongató alkotásban. A film egyébként a UIP-Duna Film forgalmazza.

Sarah Waters regénye számomra teljesen meglepő volt, bár nem állíthatom, hogy mindezt az újdonság élménye okozta. A könyv tulajdonképpen a gótikus irodalom közkedvelt momentumait használja fel, így csempészve egy igen erős nosztalgia faktort is a történetbe. Az alapfelállás egyértelműen megidézi Poe: Az Usher ház vége című történetét, de itt van még Anne Rice: Blackwood farmja vagy Stoker: Draculája, Emily Brontë-tól az Üvöltő szelek is, és még sorolhatnám. A sztori nem a témája miatt hat az újdonság érzésével, sokkal inkább a színes és tarka műfaji kavalkád miatt, amit Waters olyan remek érzékkel ollózott össze, hogy az igazán irigylésre méltóra sikeredett. Izgatottan kezdtem bele a könyv olvasásába, aztán ahogy teltek múltak az órák rájöttem, hogy ez valahogy nem az a történet amit a reklám és a borító is egyértelműen hirdet.

Forrás: IMDB

A kis idegen nagyjából negyede nem más, mint egy családregény, ami egy történelmi betekintés is, persze a fikció keretein belül. Dr. Faraday szemén át látjuk Warwickshire egyik nagy tiszteletben tartott, nemesi családjának tündöklő múltját, hanyatló jelenét és a teljes elszegényedés fenyegető, borongós jövőjét. Ayresék, sok más vagyonos családdal együtt, a második világháború után egy teljesen új politikai és társadalmi berendezkedés legnagyobb vesztesei. Nemcsak a szolgák hiányától szenvednek, hanem attól is, hogy létezésük immáron céltalan, hiszen a társadalom nem tart igényt útmutatásukra, példamutatásukra. A berögzült viselkedésformákat az idősebb korosztály képviselőinek nagyon nehéz, hovatovább szinte lehetetlen is levetkőzniük. A politikai-kulturális háttér könnyedén illeszkedik az egyre komorabbá váló, nyomasztó történetbe.

“A világot tudósok és tábornokok irányítják, akik úgy játszanak a bombákkal, mint az iskolásfiúk.”

Dr. Faraday és Ayresék barátsága apránként alakul ki. Ez a barátság azonban egyik fél részéről sem feltétel nélküli, vagy őszinte. Mindenki akar valamit… A csendesen csordogáló történettel olyannyira elandalít az írónő, hogy az első, látszólag racionálisan megmagyarázható balesetnél a gyomrunk görcsbe rándul, és garantáltan úgy is marad, egészen az utolsó oldalakig.

Forrás: IMDB

Hundreds Hall egykori tündöklő termeiben valami megmagyarázhatatlan erő kísért. Valami rettenetes játékot űz a ház lakóival. Egy elveszett lélek, maga a ház, vagy valami egészen más? Az írónő végig meghagy minket a kétértelműség ingoványos talaján, hiszen egyáltalán nem tisztázott, hogy valóban egy poltergeist garázdálkodik a házban, vagy éppen valamelyik szereplő bomlott pszichéjének kivetüléséről van szó. Mert ugye abból is akad itt bőven. Egy gyermek elvesztésének borzalmas traumája, a háború utáni sokk, a bélyegként viselt csúf sebhelyek, az otthontól való elszakítottság és elszigeteltség, vagy éppen a kisebbségi komplexus nyomasztó terhe az amivel karaktereink küzdenek.

“– Az ember néha képes ártani azt se tudva, mit csinál, ugye?”

Az általános pénztelenség, és a birtok igazgatásának roppant terhe pedig tégláról téglára bontják le a látszólagos lelki egyensúly utolsó védőbástyáit is. A psziché leépülésének projekciójaként maga a ház is egyre inkább kezd szétesni. Hundreds Hall bomlása, a rothadó falak, a gyomnövények által felvert birtok mind-mind egyfajta metaforája az összeomló osztályrendszernek és a lelki, mentális leépülésnek. Sarah Waters nagyszerű hangulatot teremtett, ami egyszerre hátborzongató és csendesen idillikus. Hundreds Hall, Dickens Havisham kisasszonyához hasonlóan belemerevedett egy letűnt kor pompájába, azonban az idő vasfoga nem kíméli a kezdetben még csak díszletként, később pedig főszereplőként funkcionáló épületet.

Forrás: IMDB

Kérdéseinkre a válasz egészen az utolsó oldalakig várat magára, de akkor elementáris erővel sújt le az olvasóra. A kis idegen tulajdonképpen egy régimódi kísértettörténet, a jól bevált receptek alapján elkészítve, napjaink borzongásra vágyó olvasóinak szervírozva.

10/8

A kis idegen

Sarah Waters

Gabo Kiadó, 2018

 

A háború utáni egyik nyáron beteghez hívatják dr. Faraday-t, a warwickshire-i vidék köztiszteletben álló körorvosát a világtól elzárt Hundreds Hallba, ahol a doktor édesanyja is szolgált valamikor. Az egykor szép és parancsoló Hall, amely több mint kétszáz éve az Ayres család otthona, ma már hanyatlik: pereg a vakolat, gyomoktól fuldoklik a kert, az óra örökre megállt az istállóajtó fölött. Gazdái – az anya, a fiú, a lány – kínkeservesen próbálnak lépést tartani a társadalmi változásokkal, miközben a saját konfliktusaikkal is meg kell küzdeniük.
De valóban a haldokló életforma lenne Ayresék legsötétebb ellensége? Faraday doktor még nem tudja, milyen szorosan és riasztóan összefonódik az élete az Ayres családéval…

A könyv 15% kedvezménnyel rendelhető a Gabo Kiadó oldaláról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Leave A Reply

Your email address will not be published.