A lány, aki szörnyet teremtett – Mary Shelley

0 215

 

Mary Shelley az angol romantika legendás alakja, és egyike azon íróknak, akik a gótikus irodalom igazi képviselői közé sorolhatják magukat. Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című könyve nagy port kavart a maga idejében, napjainkra pedig a szépirodalmi kánon szerves részét képezi és egyike a legtöbbet, és legváltozatosabban feldolgozott irodalmi műremekeknek. Gondoljunk csak a könyv alapján készült számtalan filmfeldolgozásra, vagy éppen azon könyvek tucatjára melyekben Shelley szörnyére emlékeztető alakok rémisztenek minket halálra. Azt hiszem egyértelműen kijelenthetjük, hogy Frankenstein doktor szörnye olyan popkultúrális ikonná vált akit egyszerűen nem lehet megkerülni, életünk során valamilyen formában garantáltan találkozunk vele.

Forrás: Alex Bailey/Courtesy of Twentieth Century Fox
Victor (James McAvoy) és Igor (Daniel Radcliffe) a 2015-ös Victor Frankenstein című filmben

Shelley munkássága és élettörténete ma már közismert és elismert, ám nem volt ez mindig így. Ennek a kivételes tehetségű nőnek osztályrésze a szenvedés és állandó küzdelem volt. Küzdelem a szerelemért, elismerésért, családért, és magáért az életért. Haifaa Al-Mansour második nagyjátékfilmje éppen Maryt állítja a középpontba, az ő életét dolgozza fel egy meglehetősen tetszetős formában. A film hűen követi Mary életének főbb eseményeit, bemutatva a filmvásznon mindazt amit eddig csak az irodalomkönyvekben olvashattunk. Az írónőt Elle Fanning alakítja, Percy Shelley szerepében a Büszkeség és balítélet meg a zombikból már megismert Douglas Booth-t láthatjuk. A színészek szépen hozzák a korra jellemző romantikus, felfokozott, idealista érzelmeket. A kosztümök és díszletek szépek, aprólékosan kidolgozottak. Egy szó mint száz, egy rendkívül korrekt életrajzi filmről van szó, ami meglepetéseket nem igazán tartogat a témában jártas nézőknek, viszont azoknak akik szeretnének kicsit többet megtudni az angol romantikáról, illetve a kor legnagyobb írógéniuszairól feltétlen ajánlott a megtekintése. A kosztümös filmek elkötelezett rajongóinak is garantáltan kedvére lesz a Mary Shelley.

Forrás: Ricardo Vaz Palma

Mary Shelley, Mary Wollstonecraft Godwin néven született Londonban 1797. augusztus 30-án. Édesanyja – az első feminista írónők egyike- a kislány születése után meghalt. Maryt édesapja, William Godwin nevelte aki ismert író, filozófus és újságíró volt. A kislány tehát egyértelműen értelmiségi család gyermeke volt, akit egész életében tudósok, szabadgondolkodók és művészek vettek körül. Iskolába nem járt, írni és olvasni házvezetőnőjüktől tanult meg, ismereteit édesapja hatalmas könyvtárából szerezte autodidakta módon. A családon belüli viszályok, mostohaanyjának elutasítása megkeserítették az akkor már tudatosan az írás iránt elkötelezett lány életét. Ahogy fent már említettem a Godwin-ház törzshelye volt a kor értelmiségének, így nem meglepő fordulat, hogy Mary éppen egy ilyen összejövetelen ismerkedett meg az akkor már nős Percy Bysshe Shelleyvel. Ahogy az lenni szokott, a két fiatal között akiket a közös érdeklődés egymáshoz vezérelt, a szerelem hamarosan fellángolt.

Forrás: Ricardo Vaz Palma

Percy Bysshe Shelley neve ismerősen csenghet, hiszen az angol romantika egyik legkiemelkedőbb költője volt, korának ünnepelt és elismert írója. A költő társadalmi helyzete, és elkötelezett mivolta könnyen gátat szabhatott volna a kapcsolatnak ám ez mégsem így történt. Percy felajánlotta feleségének, hogy éljenek hármasban amit az természetesen elutasított. A lángoló érzelmeknek azonban semmi sem szabhatott határt, így a két szerelmes Franciaországba szökött. Hamarosan azonban haza kellett térniük, hiszen anyagi helyzetük meglehetősen ingatag volt. És elérkeztünk ahhoz a tulajdonképpeni irodalomtörténeti mérföldkőhöz ahol a pár meglátogatja Percy jó barátját Lord Byront, a Genfi-tó partján fekvő Villa Diodatiban.

Lord Byronra egyáltalán nem volt jellemző a visszafogottság, és erre meg is volt minden oka. Jelentős vagyonnal rendelkezett, ezenfelül pedig Anglia, és a század egyik legismertebb embere volt. Noha ez a hírnév meglehetősen kétes, és jobbára erkölcstelen dolgokból származott -gondolok itt orgiákra, vagy éppen különféle okkult szertartásokra-. A kis társasághoz csatlakozott még Doktor Polidori is Byron kezelőorvosa, aki a beszámolók alapján egy rendkívül jóképű és művelt fiatalember volt. Polidori nem titkoltan vonzódott a különböző okkult tudományokhoz. Irodalmi előélete is mindenképp említésre méltó, hiszen lefordította Horace Walpole híres gótikus regényét, Az otrantói kastélyt. A Genfi tó partján fekvő idilli kis villában a kor legnagyobb hatású és irodalomtörténeti szempontból meghatározó alakjait hozta össze a sors.

Forrás: Ricardo Vaz Palma

A plusz adalék ahhoz, hogy az irodalmi olvasztótégely tökéletesen működjön, az a rendkívül szokatlan időjárás volt ami hőseinket a négy fal közé kényszerítette.

1815. április 5. és 17. között tört ki az indonéz szigetvilág déli részén fekvő Tambora vulkán. A vulkán pusztítása természetesen hatalmas volt, mégpedig olyannyira, hogy világméretű klímaváltozást okozott. A légkörbe került vulkáni hamu körül járta a földet. A nap sugarai alig-alig hatolták át a kavargó hamun. Az 1816-os év úgy vonult be a történelembe, mint „az év, mikor elmaradt a nyár”. Nem fantazmagóriáról van szó, hiszen dokumentáltan ez így is történt. Amerika észak-keleti területein a nyári hónapokban a termények elpusztultak, megesett, hogy a hőmérséklet 35 fokról fagypont közeli szintre süllyedt. Európában sem történt ez másképp. Különösen Wales, Írország és Németország sínylette meg az apokaliptikus időjárást. Az emberek éheztek, fosztogatások és lázadások törtek ki, és mindennek következtében rengetegen meghaltak. Svájcban például olyan szintre emelkedett a táplálékhiány, hogy az emberek már füvet ettek. Hűen tükrözi a kétségbeesését és a mindent felemésztő káoszt Byron ez idő tájt írt Sötétség című verse.

“Álmot láttam, s nem álom volt csupán.
Kihúnyt a fényes nap, s a csillagok
Az örök térben vaksin tébolyogtak,
Út-vesztve, fénytelen, s a megfagyott föld
Feketén ingott a holdtalan űrben.
Reggel jött, ment, jött – s nem hozott napot,
S az emberek feledtek szenvedélyt
A puszta rettenetben, és szivük
Önző fényt kérő imává fagyott:
Őrtüzek körül éltek, és a trónt,
Felkent királyok várát, házukat
És minden élő minden lakhelyét
Felgyújtották; sok nagy város kihamvadt
S mindenki égő otthona köré gyúlt,
Hogy egymás arcát utóljára lássák.”

Forrás: Ricardo Vaz Palma

A társaság jobb kikapcsolódás híján rémtörténetekkel múlatta az idejét, és ekkor Byron versenyre hívta tárasait. A cél egy igazán remek és megrázó rémtörténet írása volt. A résztvevők közül ketten valóban remekműveket alkottak. Mary megírta a Frankensteint – amit egyébként Percy művének tartottak, Polidori pedig A vámpír című művével megalkotta minden vámpír történet ősét, prototípusát – ezt pedig Byronnak tulajdonították-. A maga nemében mindkét mű úttörőnek számít, hiszen egy olyan lavinát indítottak el ami a mai napig megállíthatatlan. Gondoljunk csak a fent már tárgyalt Frankenstein feldolgozásokra, a tudomány teremtő mivoltának erkölcsi szempontból vizsgált megkérdőjelezésére. Ne feledkezzünk meg Polidori rémalakjáról sem, hiszen esélyes, sőt mi több bizonyos, hogy nélküle nem születtek volna meg a későbbi Carmillak, Drakulák és khm… Edward Cullenek._.

Forrás: Henry Fuseli A rémálom – Detroit Institute of Arts gyűjteménye

Mi az ami Frankenstein borzasztó szörnyének ötletét adhatta az írónőnek? A legegyértelműbb magyarázat az, hogy a lány ismerte az elektromos áram felhasználásával végzett elborzasztó kísérleteket.

Luigi Galvani már 1786-ban elkezdte az áram hatását vizsgálni mégpedig úgy, hogy egy úgynevezett elektromozo géppel áramot vezetett halott békák combjaiba amik rángatózni kezdtek. Galvani kísérletei a vezeték nélküli hírtovábbítás felfedezéséhez vezettek, aminek alapelvén nyugszik mind a televízió, mind pedig a rádió működése. Giovanni Aldini – Galvani unokaöccse- 1804-ben ennél is sokkal tovább ment. Ő az elektromos áram hatását különböző állati tetemeken vizsgálta, később pedig az emberi holttestek is sorra kerültek Egyértelműen Aldini kutatásainak köszönhetjük a defibrillátor létrejöttét. Kísérletei, melyekben különböző rángásokat idézett elő az elhullott állatokon, zajos sikert arattak. A legnagyobb port kavart bemutatón George Forster holtteste került a publikum elé. Forstert egy igazi brutális gyilkos volt aki végzett a feleségével és a gyermekével, így a törvényhozás akasztás általi halálra ítélte. A büntetés végrehajtása után a testet Aldini rendelkezésére bocsájtották, aki aztán kedve szerint kísérletezhetett rajta. A kegyetlen gyilkos ugyan nem kelt életre, de az egyik szeme kinyílt, állkapcsa megfeszült, és még ülő helyzetbe is emelkedett a megfelelő helyekre vezetett áram hatására. (Gondolom nem kell részleteznem, hogy a “megfelelő helyek” mit is jelentenek.)

Korabeli metszet

Londonban hamar híre ment a bizarr kísérletnek, és egy bizonyos Anthony Carlisle aki részt vett az eseményen, tapasztalatairól bőségesen és részletesen beszámolt barátjának William Godwinnak. Egyébként az összejövetelek gyakori témái közé tartoztak az orvostudomány, és egyéb tudományágak vívmányai, így teljesen biztos, hogy a kis Maryhez is eljutottak ezek a hírek. Frankenstein alakjának ihletője tehát nagy valószínűséggel maga Giovanni Aldini volt.

Mary Shelley a Frankenstein megírásával tulajdonképpen megalkotta az első tudományos fantasztikus regényt. Frankenstein doktor, és szörnyének története olyan komoly, és ma is aktuális témákat boncolgat, mint a tudomány mindenhatóságának kérdésköre, a teremtés felelőssége, a szépség és jóság mibenléte, a bűnhődés, és még sorolhatnám. Olyan sokrétű mondanivalóval bír, hogy azt nehéz lenne felsorolni és bizonyára minden egyes olvasó tudna még a listához adni néhányat.

Forrás: Abigail Larson – Victor Frankenstein

Bizonyított tény, hogy Percy Shelley közreműködött a mű átdolgozásában, javításában. Természetesen ez semmit nem von le az igencsak fiatal írónő érdemeiből, a történet eredetisége, az ötlet rendhagyósága, és a tény, hogy egy nő képes volt elfogadtatni magát, és kibontakoztatni tehetségét egy férfiak uralta világban, feltétlen tiszteletet parancsoló. Azon kívül hogy milyen komoly témákat boncolgat a romantika korának bizonyos nagyon is szembetűnő jeleit mindenképp magán viseli a történet. Főszereplőnk, Frankenstein doktor a zsenikultusz megtestesítője. Briliáns elme, akit önnön alkotása emészt fel. A kitaszítottság bizony a szörnyeteg önértékelésének sem tesz jót, karakterében jól megfigyelhető a reményvesztettség és csalódottság, elhagyatottság bonyolult szövevénye. Ki az igazi szörnyeteg? A doktor vagy az általa teremtett lény? A látszat megtévesztő lehet, hiszen talán mindannyiunkban ott rejtőzködik egy igazi kegyetlen bestia.

A szerelmi szál természetesen elengedhetetlen kelléke a történetek, de ne essünk kétségbe, hiszen ebben az esetben korántsem a Szürke ötven árnyalatához hasonló viszonyt kell elképzelnünk. Nem túl romantizált, és nem is nyálasan csöpögő. Néha megdöbbentően frissítően hat napjaink szlengjét és sallangjait nélkülöző irodalmi alkotást olvasni. Tiszta, finom, elgondolkodtató és magával ragadó.

Forrás: Abigail Larson: Mary és a szörnyeteg

Plusz infó:

  • 1822. július 8-án az Ariel nevű vitorlás hatalmas viharba került, felfordult, és mind a négy utasa megfulladt. Az utasok között volt a fiatal költő géniusz is. Percy Shelley nem érte meg a 30. születésnapját. A sors furcsa játéka, hogy a költőre életében az angyali, tündéri jelzőket aggatták, Arielhez, a Vihar jóságos és jótékony lebegő tündéréhez hasonlították. Úgy látszik ez a név hordozta magában Shelley végzetét.
  • Mary Shelleynek nem a Frankenstein az egyetlen könyve. Mindössze 11 éves volt mikor megírta első rövidebb művét a Mounseer Nongtongpaw-ot. Magyar nyelven megjelent művei sorába tartozik a Mathilda és Az utolsó ember, 1-2 .
  • Frankenstein nem a szörny neve, hanem Victor vezetékneve. A szörny nem kapott nevet.
  • Németországban valóban élt egy Frankenstein nevű család aminek utolsó leszármazottja az 1600-as évek körül halt meg. A híres kastély Darmstadt hegyei között magasodik. Egy igencsak szomorú és tragikus szerelem története fűződik a kastélyhoz. Frankenstein lovag éppen szerelmét, Anne Marie-t igyekezett meglátogatni mikor szörnyethalt egy szekérbalesetben. A lány hiába várta szerelmét, s miután értesült a borzasztó hírről kisvártatva ő is meghalt. A legenda szerint a két fiatal szelleme még ma is a kastély falai között kísért.
  • A Frankenstein alapötletét Mary egyik rémálma adta. Nem egyedi esetről van szó. Stevenson Jekyll és Hyde történetének is az író rémálma volt a forrása.

  • Frankenstein és a szörnyeteg élet-halál harca a Skóciához tartozó Orkney-szigeteken kezdődik. Itt teremtetik a szörny, és a doktor itt utasítja vissza a késérést, hogy párt teremtsen számára. A csodaszép szigetcsoport tulajdonképpen 70 kisebb szigetből tevődik össze.

  • Ada Lovelace, George Byronnak és a matematikus Annabella Milbanke-nek a lánya volt tulajdonképpen a világ első számítógép-programozója. Rájött, hogyan lehetne a géppel többször is végrehajtatni egyetlen utasítássorozatot. Ada műve volt világ első számítástechnikai publikációja.

    Forrás: www.1843magazine.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Source huffingtonpost.com literatura.hu dia.pool.pim.hu
Via rubicon.hu

Leave A Reply

Your email address will not be published.