Edgar Allan Poe: Morella – A doppelganger megjelenése a Morella című novellában

0 200

Az irodalmi műfajok között különleges helyet foglal el a horror, mint olyan műfaj, melynek középpontjában a félelem és a rettegés áll. H. P. Lovecraft, a horrorirodalom egyik legjelesebb képviselője, a Jegyzetek a rémtröténetek írásáról című művében részletesen tárgyalja a félelemkeltés sajátosságait. Lovecraft szerint a rémtörténet műfaja alkalmas arra, hogy megkerülje, vagy éppen áthágja a tér és az idő korlátait, ezzel teret engedve a fantázia áradásának eddig ismeretlen, feltérképezetlen helyek felé. Ezek a történetek nyilvánvalóan valamilyen borzalmas eseményre építenek. Ennek okát abban kereshetjük, hogy az általuk kiváltott félelem, a bennünk legmélyebben rejlő és legerősebb érzelem. Az ismeretlen által kiváltott rettegés, valamint az idő kérlelhetetlenségének tudata az embert legmélyebb valójában érinti meg.

By Iren Horrors Deviantart

Az emberi érzések közül a félelem, egyértelműen negatív előjelű. A történetek által kiváltott rémület elszakítja gondolatainkat a racionalitás talajáról, és a képzelet egy ismeretlen világába repít minket.Annak ellenére, hogy kellemetlen és negatív érzésnek tituláljuk, igenis létszükségletünk a megléte. Vágyunk a borzongásra. A rémtörténetek a félelem utáni vágyat hivatottak kielégíteni. Szabadon élhetünk vele, hiszen semmiféle következménnyel nem kell számolnunk, és valószínűleg ezért is voltak olyan népszerűek az adott kor olvasói körében. A média megjelenésével az ingerküszöbünk olyannyira megemelkedett, hogy a rettegés kiváltásához aligha lenne elég egy-egy iylen olvasmány. Ezen történetek helyét egyértelműen a horrorfilmek vették át.

Forrás: steemkr.com

A doppelganger megjelenése a Morella című novellában

Poe elbeszéléseiben megjelenő szereplők szinte mindegyike küzd lelki problémákkal, pszichés betegségekkel, amelyek különböző perverz gaztettek elkövetéséhez vezetnek. Az emberi psziché sötét mélységének feltárulkozása jelenik meg. Vizsgálatunk  alapjául Jung és Freud munkássága szolgál. C. G. Jung a neurózist a meghasonlással azonosítja. A legtöbb embernél a meghasonlás abban nyilvánul meg, hogy a tudat és a tudattalan ellentétes irányba törekszik. A tudat meg akarja őrizni erkölcsös mivoltát, így a tudattal erkölcstelenségét igyekszik letagadni.

A Morella című novellában a hős egyértelműen áhítja felesége halálát.

Azt kell hát mondanom, hogy áhítoztam, komoly és emésztő vágyakozással, Morella halálának pillanatára”

Hősünk, úgy tűnik tudatában van annak, hogy ez az érzés nem helyénvaló, ám ahogy telnek a napok, hónapok úgy tőr felszínre az elnyomott és egyre türelmetlenebb indulat a tudattalan mélyéről. Maria Janion A vámpír című biográfiájában többször is idézi Bonaparte Gyász, nekrofilia és szadizmus Edgar Poe műveiben című munkáját. Bonaparte szerint a nekrofília az anya elvesztésével járó trauma következménye. Poe is fiatalon vesztette el édesanyját és ez a szörnyű esemény minden bizonnyal mély nyomott hagyott benne. Szerelmei is mind tragikusan értek véget. Édesanyja elvesztésének szörnyűséges fájdalmából nőhettek ki az olyan elbeszélései, mint a Berenice vagy éppen a Morella.

By Abigail Larson

A horror műfaj művelőinek megvannak az eszközeik arra, hogy megborzongassák, vagy éppen félelemmel töltsék el az olvasót. A doppelganger motívumot éppen e célok elérése érdekében használják. Jelentését nehéz meghatározni, hiszen többféle fajtájáról beszélhetünk. Lehetséges előfordulási formája a megkettőződés. Az énhasadást vagy éppen a tudathasadást is ebbe a csoportba sorolhatjuk. Ilyenkor egy adott szereplő különböző énjei jelenek meg a történetben. Ebben az esetben beszélhetünk valamilyen pszichológiai betegségről például skizofréniáról vagy éppen a képzelet játékáról. A másik lehetőség szerint nem egy adott szereplő megkettőződéséről van szó, hanem éppen a szereplő hasonmásáról vagy hasonmásairól, akik valamilyen megegyező tulajdonság alapján kapcsolódnak össze. A doppelganger motívum kiváló eszköze a kísérteties hangulat megteremtésének, amely sajátja mind a gótikus rémtörténeteknek, mind pedig a „sötét romantika” vonalába tartozó műveknek. Poe írásaiban több helyen is találkozhatunk a hasonmás motívumával. Az író érdeklődéssel fordult az okkultizmus, valamint a különböző orvosi módszerek, tudományos felfedezések felé. A különböző misztikus tudományok, mint például az alkímia vagy a galvanizálás célja a lélek, valamint a halál vizsgálata volt.

By Abigail Larson

A tárgyalt novellában megjelenik a lélekvándorlás, az újjászületés gondolatköre, valamint az identitás kérdései is nagy hansúlyt kapnak. Morella egy rendkívül művelt és gyönyörű nő, aki szívesen mélyed el a miszticizmus tanulmányozásában, és idővel a narrátor, tehát maga a férj is ezen tanok hatása alá kerül. A férj mindenképpen alárendeltje a nőnek, ami egy nagyon mély konfliktushelyzet kialakulásához vezet. A férfi és a női nemi szerepek egyfajta felborulásáról van szó. A férj mind férfiasságába, mind pedig racionális mivoltában veszélyeztetettnek érzi magát, s ez vezet el odáig, hogy felesége halálát kívánja. Morella egyszerre hordozza magában a feltétlen szeretetet és érzékiséget, a tudást, műveltséget valamint a halál borzalmának lehetőségét. A lélekvándorlás misztériuma Morella halála pillanatában bontakozik ki, amikor is életet ad gyermekének. A gyermek külső és belső tulajdonságai alapján rendkívüli hasonlóságot mutat halott édesanyjával.

A hasonmás védelmező funkciója csupán a gyermekben újjászülető lélek számára adott, ellenben a narrátort félelemmel tölti el. A realitás és az irrealitás összemosódása rendkívül gyakori Poe novelláiban.

A novellát többféleképpen is értelmezhetjük. Döntenünk kell ugyanis, hogy elfogadjuk a lélekvándorlást, mint valóban végbement jelenséget, vagy a narrátor tébolyának, zavarodott elméje játékának tekintjük mindezt. Mindkét lehetőség megengedett és csak az olvasón múlik melyiket fogadja el, érzi magáénak.

Felhasznált irodalom:

Lovecraft, H.P. Jegyzetek a rémtörténetek írásáról. In: Tézsla Ervin, ed: H.P Lovecraft összes művei II. Szeged. Szukits Kiadó. 2003.

Maria Janion: A vámpír Szimbolikus biográfia. Budapest, Európa Könyvkiadó 2006.

C. G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest, Európa Könyvkiadó. 1993.

Kocsis Katalin: A horror klasszikusai. In: Iskolakultúra 2006/9.

 

 

Leave A Reply

Your email address will not be published.